köszönjük a postot!

nah, megpróbálom a érthetővé tenni magamnak (tehát túl is interpretálom) az első olvasásra számomra kissé homályosnak tűnő fejtegetést:
- az alábbi szöveg a posztíró erősen szubjektív véleménye, de legalább van neki
- rengeteg kérdés (meg kellene számolni, hogy-e valóban-e?, na majd…) felmerült itt, nyilván különb és kevésbé különbféle reakciókat váltva ki (akik nem szólnak hozzá, azok is reagálnak persze, ők a leginkább, hiszen aktivitás nulla, a reaktív vegetáció tkp. a túlélés legelemibb fajtája)
- a legnagyobb baj a tanár és diák közötti aszimmetrikus viszony (űr), ami ivan_campevic szerint bizony nincs jól. nem jó, hogy van ez az űr. aki ezt nem érzi, az ne is olvassa tovább a szöveget, teljen be önmagával. illetve mégsem, olvasson csak ő is, de csigavér (tehát a most következő szöveg erősen alkalmas lesz az idegek felborzolására. kérem a szülőket, söpörjék a gyerekeket a fotel alá).
- hogyan alakulhatott ki ez az űr? mi az oka? (miért van egyáltalán tanár, miért nincs inkább diák? vagy: miért van egyáltalán diák, miért nincs inkább tanár?) vizsgáljuk meg a nincs két pólusát, tanarat és gyíkokát egyaránt, több szem többet hát. de inkább most csak az egy gyíkot, később talán tálalok mácsikot is. ha ugyebár szeretitek. (akartam mondani egy rossz viccet, de csak félig utaltam rá, és máris majdnem jó lett.)
- a mai fiatalok nem a tegnapi fiatalok (igaz, az erre hozott példa zavaros, de az állítás, mint minden tautológia, igaz). vagyis: a tanárok valószínűleg nincsenek hozzászokva, hogy a mai ifjúságnak egészen más az életvitele, mások a problémái, mint annak a generációnak, amihez ők (a tanarak) szoktak hozzá, ill. amilyen diákokról álmodoznak otthon, miközben kenik a nyúlpástétomot a kacsalábon forgó lekvároskenyerükre. tehát: változtatniuk kellene be- és megrögzött módszereiken.
- „elvárható-e ezektől az emberektől, hogy 15,20,30-an egy ember "véleményét", stílusát, álláspontját egyszerre és teljes mértékben egyforma odaadással elfogadják?” – na, itt igazán elakadtam. ezek az emberek a tanarak? akik 15-30-an vannak és egy ember (mai diák?) véleményét stb. ugyanúgy elfogadják? vagy az emberek a diákok, akik szegény a gyepmester erőlködéseit hűvösen nézik, esetleg néhányan még rajonganak is érte? ha kifejtenéd, Romanista (akkor is hajrá Juve!), hogy melyik verziót részesítsem előnyben, igazán megköszönném… tudod, világ életemben hülye voltam, ráadásul a legrosszabb diák, csak azért nem ültettek szamárpadba, mert disznólkodni is szoktam.

- posztíró (mai fiatal, aki erős cezúrával megkülönbözteti magát a gyepmesterektől), hangsúlyozza, hogy vége a Gutenberg-galaxisnak, egyébiránt a kódexmásolók kora is rég lejárt. néhány szürke barát (nem szürkebarát, sajnos!) még itt maradt, de közlöm a többi ifjú nevében is, hogy isten kutyáinak rendje (vö. domonkosok) ma már csak önmagát inkvizícionalizálhatja, ők is név nélkül persze, mert majd ha lejjebb (vagyis az eddig megírt posztokra és kommentekre) megyek kicsit, világossá válik, hogy nemcsak a középkori barátok privilégiuma az anonimitás. és név nélkül sem tépjük ki egymás nyelvét, mert akkor mivel vitáznánk, ugyebár.
- e hosszas bevezető után a gyerekek most már tényleg jól lapuljanak meg a fotel alatt, mert jön a gyilkos: ne csak a magyar oktatási rendszerről tessenek beszélni történelem órán, hanem. és miért utáljuk szerencsétlen Odüsszeuszt, biztos azért, mert szappanopera, azt meg a kutya sem szereti még megugatni sem. (egyébként szíves közlés: ezt belátva nálunk az Odüsszeia – sajnos – már két éve nem kötelező olvasmány. sem a Szigeti veszedelem. Joyce Ulyssese sem, igaz, az sose is volt.)
- „hol a vita, hol van egymás véleménye, hol az interakció, hol a csapatépítés és a csapat munka, hol a figyelem felkeltésre való törkevés?” na, eztet én is kérdem, de a diákoktól is, akik már egészen mások, mint a régiek, tehát valószínűleg nem is értik ezt a maradi kérdést, de akkor Romanistáét sem.
- a döntésközeli helyzetben levők helyzetbe hozása ezek után meglehetősen kényszeredett, egyébként csak úgy mondom, ma találva lett a gimi udvarán egy bomba, Mariusz be is hozta az iskolába, majdnem felrobbantunk, de mondtam neki, hogy igazából csak ő fog, és bombariadó meg ne a lyukasórámon legyen, hanem majd a magyaron, erre meg kiderült, hogy nem is bomba, hanem valami, már el is felejtettem, micsoda, de jó nehéz volt, az biztos, szerintem büfé.
- ha a diák szabadságot kap, akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, mert itt van már a Kánaán. most már értem a Zarathu-t. én aszondom, nem kell ide vátesz, vívják ki a szabadságukat, ne legyen ez adomány, mert úgy megette a fene az egészet, nem lesz olyan értékes. én ezt belátva összes hajszálammal megnehezítem a dolgukat, hogy ha majd mégis lesz egyszer ünnep a világon (nem lesz), akkor mondhassák: ez jó mulaccság, kézimunka volt.
-végül a szentencia: ha lesz pénzünk, veszünk elektronyos táblát, mert nem kapunk. gyerekek, előbújhattok a fotel alól, reklám következik…

(ejj, Romanista, kicsit többet vártam tőled. de azért örülök ám neked is, mint mindenkinek, aki úgy érzi, hogy ha sokáig így mennek a dolgok, ki fog hűlni a s*gge. azt meg már senki nem simogatja meg. annak is lejárt az ideje.)

hát... kétszer kezdtem el itt én magyarázni de mind a kétszer vmiért ellépett az oldalról:@ megpróbálom még1x ha nem emgy hát nem megy... szóval:

tehát... a beszélgetésekről: kényelemsebb a tanárnak ha taníttat 246724562millióezerszáz szót mint hogy megtanítson vkit beszélni... a diáknak meg kényelmesebb (ezek szt) 25 órát tanulni két nyelvre minthogy inkább gondolkodjon és 3 óra alatt lezavarja az egész beszélgetést (agyból... )
van aki alól ha kihúznáűm a magyarszöveget észre sem venné úőgy benyalta a dolgokat... míg van aki tud angolul beszélni de egyet kap mert nem tudja a pas perfect continous passive-ot (amit az amcsik ugye nem is ismernek) nos hol az igazság? persze a tanaraknál... szóval:
bioszból sosem fogok igazán gondolkodni mert: ha lenyalom amit a tanárnő mond (ami mellesleg szó szt a könyvben is benne van) és be is nyalom akkor kapok soksok ötöst... míg ha magyaron próbálkoznék ezzel akkor 1, leszakadna a karom, 2, nem érnék el semmit... gondoljkodni kell...
megoldás? hát nemtom... ta nárok szempontjából megoldás az lenne ha elmondanák tisztán mik a követelmények és mire kap néála az ember ötöst(szóról szóra visszamondás vagy gondolkodás) de mégjobb lenne ha a gondolkodás és a körmölés ötvöződne... persze az nehéz...
továbbá egyetértés: minden tanár hangsúlyozza: szelektáljunk! szelektáljunk! na de melyik tanár nem öl meg ha azt mondjuk neki hogy az ő tantárgyát szelektáltuk ki... ez is 22es csapdája.. szelektálni kell minden tanár tudja... de mindegyik utálja ha az ő tantárgyát szelektáljuk ki most mi diákok mit tegyünk?
na pofám lapos most már mert én nem tudok ilyen nyílttalanul álcázva beszélni:)

hát, szelektálni 12. évfolyam után lehetne mondjuk. (ez is lehet vitatéma. az utolsó két évben eldönthetné a diák (de felőlem akár előbb is, ha tudja, mit, milyen súllyal óhajt tanulni. ezt azonban előzőleg szabályozni kellene, felmutatva a lehetőségeket. vagyis részemről: te mondjuk matekot választanál és... és bioszt. ezeket emelt óraszámban tanulnád, ennek fejében viszont magyar és történelem csak heti 2 (esetleg 1). ésatöbbi. ezt a "rendszert ki lehetne dolgozni. filozófiát és etikát pl. fakultatívvá tenném, ugyanakkor levinném legalább 1 évfolyammal, és heti 2 óraszámos lenne mindkettő (fakultatív!), mivel így akár érettségizni is lehetne belőlük. (lásd: szabad bölcsészet, vagyis az egyetem elmozdult valami felé, a gimnázium meg... ehh...)
mit tegyetek? tessék összegyűjteni a jól (pl. helyesen, érthetően és konkrétan megfogalmazott ötleteket, kérdéseket), szervezzetek meg (jól!, de ehhez majd lehet, kell segítség) egy plénumot, és. nehéz? az bizony. de a szabadságért, a jobbért harcolni kell, más nem fogja helyettetek kivívni. hadd legyek ugyanakkor cinikus: szerintem a diákok túlnyomó többségét ez nem érdekli... ezzel sajnos számolnotok kell. mégis érdemes belevágni, és persze tudnotok kell azt is, hogy a kezdeményezés (ha lesz egyáltalán), túlnövi az iskolátok kereteit, ezért az első kör: megnyerni partnernek a tanárokat is!
tudnotok kell: vannak az országban ilyen kezdeményezések, csak kevéssé összefogott az egész, hiába van (országos) diákparlament, egyelőre kicsi a mozgástér. de vannak szakemberek, akik e kezdeményezések mögé állnak, meg kell próbálni és sikerülni fog! ismétlem: elsősorban rajtatok múlik, még ha csak a következő generációnak (na jó, legyünk optimisták: évfolyamoknak) sikerül is kivívni valamit...

Tanár ÚR végre... hehe bizonyíték!!! Létezik 3 () ilyen jelű zárójel egymáson belül XD
bocsánat hogy ilyet mertem észrevenni csak szeretem az ilyet...

na én kilőttem magam mára jó éjszakát:)

már hogyne létezne... ki mondta, hogy nem? minden létezik, ami látható (érzékelhető)... sőt mi több.

a diákok nagytöbbsége pontosan ugyanúgy érzi, hogy baj van, mint mi, csak azt nem érzik, hogy mi az a bizonyos baj. a tétlenek másiik fele pedig megpróbál túlélni, kihúzza az iskolaéveket, mert nem érzi azt, hogy megéri a változás a belefektetett energiát. pénzt meg ugyebár egy diák sem fog soha kapni egyetlen iskolai reformtanácsért.

Most az mit számít, hogy az amerikaiak mit nem tudnak?? Nekik 'nincs' is rá szükségük. Ha arról beszélnénk mit nem tudnak az amerikaiak, akkor elég sok mindent nem kéne megtanulni.Ha már egyszer egy angol-magyar tannyelvű suliba jöttünk, akkor csak nem kéne ilyenen megakadni. Elég nyavalygás íze van ennek. Soha nem lesz olyan, hogy csak azt tanulhatod ami téged érdekel. Ezen nem is lehet változtatni, szerintem hiába is minden próbálkozás.
Ez egy utópia, amit mindennap megálmodik egy diák, aztán beleér a bilibe a keze!

ejj, Zsófi, nem egészen arról van szó, hogy azt fogja (csak) tanulni a diák, amit szeretne... szerintem egyébiránt meg a biliből kellene kilépni...

azért zsófi mond valamit...nem lehet csak ugy azt tanulni amit szeretnénk és csak azt, de kitűzött célnak egyáltalán nem rossz. jo lenne egy olyan rendszer ahol több olyat tanulhatnánk ami érdekel minket és amivel később foglalkoznánk ésszerintem ezen van a hangsúly , hogy olyat tanulhassunk többet aminek később hasznát vesszük és amivel tovább foglalkozunk. pl: bioszt soha nem fogok használni (reményeim szerint) de ettől függetlenül nem szelektálnám ki teljesen mert nyelvgyakorlásnak és a felelésgyakorlásra (so called "oral exam") teljesen jo csak ne lenne olyan tulzottan a részletekbe menő...

én is ezt az utat járnám, mivel mindenből szükség van az alapműveltségre, tudni akarom hol a lábam és a kezem. csak sok tanár elveszik a részletekben és nem azt tartják fontosnak, hogy az életben mit lehetne hasznosítani!!
robitnak csak annyit, hogy nem értelmeztem félre az 'iskolareformprogramot' csak azt gondolom, ha abból órákból amiket nem tartunk hasznosnak csak heti egy óra lenne, akkor nem járunk megint sehol,mert annak megint semmi értelme!

nem a hasznosságról van szó, Zsófi. még csak nem is az alapműveltségről... megmondanád, mi az? mert én igazán nem tudom. (és persze azt sem szabad elfeledni, hogy van NAT stb. ehhez igazodnak a kerettantervek. amiről itt beszélünk, az szinte a lehetetlen megkísértése...
"Avagy virág vagy te? . . . légy virág, légy vigasz!
Legyen lelked szabad, legyen hangod igaz..."
(Babits: Petőfi koszorúi - részlet)

én is ezt indítványoztam kifejezni, hogy lehetetlen.
számomra viszont fontos lenne a hasznossága is egyes óráknak.
alapműveltség??lehet következetlen voltam,kár volt használni.

Zsófinak még: ha csak annyit sikerül elérnetek, hogy megváltozik (jó irányban) a tanár-diák viszony, már történt megint valami (jó). persze, ehhez nekünk, tanároknak kell most toleránsabbnak lennünk. el kell néznünk azt, ha keményebben szóltok hozzánk (vagy akár büszkék is lehetünk titokban rá), megsértődnünk pedig semmiképp nem szabad, még akkor sem, ha nyilvánvalóan ordít a képtelenség belőletek (vagy belőlem? ehh...) hiszen mi tanultunk (elvileg) pszichológiát. tudjuk az életkori sajátosságokat, hogy elkezdjek nagyképűsködni. tudjuk, hogy szeretet nélkül nem megyünk veletek semmire. és akkor mi lesz.

háááát, szerintem most inkább sok tanár szemében csak egyre lefelé haladunk, és a távolság egyre csak nő.

no, remélem, a tanárok is elolvassák a két külön posztban feltett szövegrészletet (Csepelitől, ill. Ligetitől). és ha nem értik meg, hogy egyetlen helyes magatartás van részükről: nemcsak jópofát vágni a dologhoz, hanem jó lélekkel is viszonyulni, kisegíteni benneteket és magukat is a zavarból, hát akkor nem ti haladtok lefelé, hanem ők süllyednek. bele a mocsárba . akkor kár is lenne jóban lenni velük. de remélem, nem így van. szerintem csak nem olvassák a blogotokat. persze tudom, hogy ez nem igaz. tehát akkor vagy azért hallgatnak ("tisztelet a kivételnek"), mert mélységesen elítélik a hyde parkot, vagy azért, mert nincs mondanivalójuk. hm. vagy esetleg félnek ők is valamitől?
(észrevettem ám a hűvöst hétfőtől. megyek át a folyosón, oszt a diákok elfordítják a fejüket, nehogy baj legyen, nehogy valaki azt higgye, hogy konspirál velem. na meg én sem merek már igazán köszönni, mert hátha. csakhogy: demokratának lenni annyi, mint nem félni /Bibó István/.)

a fontos kontra kevésbé fontos tárgyakról: és mi lenne azzal, aki még 13-ban sem tudja eldönteni ,hogy mit akar tanulni, mit akar csinálni későbbiekben? az gyökér? (lehet, de attól még nincs kisegítve)

ő akkor mondjuk tanulja az általános kerettantervet(ami elvileg most is van vhogy) vagy pedig belehal abba hogy mindenből a maxot tolja le... (ez itt sztem lehetetlen) nos? megvan a megoldás?!

robit:
1."Un solo grido, un solo allarme, Torino in fiamme"
2. persze hogy tautolgóia, hogy mások, de nem a generációs különbség a lényeg. a kulturális.
3. nem a tanárnak kell ezzel csak tisztában lennie, hanem a diáknak is. sőt.
4.az űr nem lehet asszimetrikus, az én képzetemben.
ha űr van köztük akkor nincs közeg, ha nincs közeg akkor nincs kommunikációs csatorna vagy ha van akkor hmmm.
5. nyilván asszimetrikus a viszony, márha csak abból indulunk is ki, hogy a résztvevők nem választják egymás és nem egyforma hatalommal bírnak.
6. a cél a képzetemben ennek az asszimetrikus viszonynak a kerekítése lenne. nyilván nem lehet,kell, szabad hogy egyenrangúak legyenek, tehát a szimmetrikus viszony - van-e ilyen? - irrealitás.
7. a zárójelezés a fétisem
8.arra hogy honnantól érne azt kérdezni hogy hol is a vita először büfé-szerű bomba kéne. ha kell robbanjon a büfében.
9.Odüsszeusz patyomkin-céltáblaként szerepel. nem kihúzni, arrébb tenni kívántam. a verslábról előbb tanulni mint az ókori görögökről. nyilván mink is az ómagyar már ja. sír.halom.
10. "(észrevettem ám a hűvöst hétfőtől. megyek át a folyosón, oszt a diákok elfordítják a fejüket, nehogy baj legyen, nehogy valaki azt higgye, hogy konspirál velem. na meg én sem merek már igazán köszönni, mert hátha."
ezt félelmetes, rossz jelnek látom, de lehet hogy csak viharelőtti. nézzetek oda. ő az emberetek.ők az embereid.
11. nem kell ide vátesz. meg hát senki sem lehet saját hazájaában proféta, kivéve tán Bob Marleyt.
12. de ha a kötél csak szépen lassan szorul (kötelező sziló, majd egymás kötelező kikérdezése, majd bejelenteni azt aki nem volt ott...) akkor a hozzászokás gonosz szelleme,oh de még mennyire.
az autokráciát meg lehet szokni, de a demokráciát meg kell tanulni.
13. "a szabadságért harcolni kell".
ohllala, hát ezt mondom én trúr, hogy nem kell és ezért lesz marha furcsán idegen hogy bemegyek egy terembe ahol egy középkorú ember egy lehetőséget kínál fel.(holott tán szerepe éppen abban állna, hogy mint egy elosztó... de ez majd egy másik nap) sehol máshol az életben nem kell a szabadságért küzdenem. (ezt értettem a kulturális különbségen, ami nyilván genrációssal van súlyosbítva)
fesztivál generáció,információs társadalom, a $€ggemben is iPod van.
14. az más kérdés hogy mennyire nevezhetjük ezt szabadságnak. de amíg X elhiszi Ynak hogy a nem-madár valójában nagyonis-madár addig nehézkes az ügy. na talán ez változik aminek örülök.

www.youtube.com/watch?v=XcxKIJTb3Hg

na látod, Romanista... csak egy kicsit kell téged provokálni, mindjárt észhez térsz.

a juve tett be

odafenn kis problémának tűnhet, de!
a jelenlegi kétnyelvű izéban is vannak hibák:
vegyük például azt a kicsiny dolgot,hogy másodikban félévig magyarul(addig a másik csoport angolul, ugyanazt) majd félévig magyarul(másiknál angol:)) tanulják a matekot. na de akkor mindegyiknél elveszik a fele szókincs?!

aztán érettségi... ha én fizikus szeretnék lenni akkor jól megszívnám... miért?! mert fizikát nem angolul tanulom (se a kémia blabla) tehát azon kívül kell még kettőből angolul... na h a a töri a gyengém akkor nézzük csak...
érettségik: magyar
matek (mondjuk angolul)
töri
fizika(mert ugye kell, persze csak magyarul)
és még mindig kell vmi... hát egyedül a civ meg a biosz maradt...

szóval ezért is lenne jobb ha szabadválasztásos lenne... mert ha mondjuk a bioszra adom a fejem... akkor nekem minek olyan hogy civ? fizikusként nemsokra használnám...
persze az "alapműveltség" ... de miért vesszük alapnak hogy ezzel az "alapműveltséggel"(ami ugye elég kérdéses... kicsit magas ha az átlaghoz nézzük)
egy gimi után rendelkezzen a diák????(!)
ven még ott 3-5 év felsőoktatás aztán még utána is van idő...
régen megvoltak azok az emberek akik lehet hogy csak kovácsolni meg lakatolni tudtak és azt sem tudták mennyi 2462+24632millió de elboldogultak... megéltek, családjuk volt...
persze mi már nem barlangokban élünk... de miért kell mindenkinek érteni mindenhez.... ha ez lenne akkor ma ki menne el takarítónak (elnézést ha ezzel megsértek vkit)
vagy esetleg konyhásnéninek, bírónak(meccseken), tanárnak péknek vagy tudomisénminek, hiszen hirtelen midnenki polgármester meg miniszter akarna lenni...
jó lenne az? ölnénk egymást mert mindenki ugyanott akarna dolgozni...
most meg még van midnenféle ember(mondjuk lakatos vagy kovács már nem sok igazi van)
és még vagyunk a Földön...
van kenyere annak aki üti a meleg vasat és van kése annak aki kenyeret akar adni a gyerekeinek...
én ezért nem értek egyet ezzel a fenenagy egyenlős tanításos dologggal...
most erre azt fogom kapni hogy ott vannak a szaksulik menjünk oda a gimi meg azért van hogy mindent tanítson...
de könyörgöm... aki nem gimibe jár azt már madárijesztőnek sem veszik fel...
csak én látom rosszul? elférne egy kis faktosodás...
lehet támadni... olvasom szívesen...

az elején persze az egyik magyarul az angolul :)

az alapműveltségről:

alapműveltség:

az általános műveltség nek az a része, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az egyén eligazodjon a kultúra legfontosabb összetevőiben; képes legyen a további tanulás ra, művelődés re, általános műveltség és szakmai képzettség megszervezésére. Az ~ tartalma és terjedelme az idők során – az alapfokú oktatás és alapiskola i végzettség kiszélesedésével párhuzamosan – lényegesen átalakult és kibővült. Ma már nem az elemi, gyakorlatias, minimális tudás zárt köre, hanem a tartalomtudás és eszköztudás komplex rendszer e, amelyre a társ.-ban való eligazodás, társ.-i magatartások eredményessége érdekében mindenkinek szüksége van, s melyhez különböző isk.-i és isk.-n kívüli tanulási formák, műv.-i igények és szokások, értékek kapcsolódnak. A tankötelezettség keretei között az ~ megszerzése minden tanuló joga és kötelessége. Számos országban az ~hez tartozó törzsanyag tartalmát az alaptantervek foglalják magukban. Ilyen Mo.-on a Nemzeti alaptanterv, ahol a kötelező oktatás befejezése után a tanulók ~i vizsgá t tehetnek. Az ~re épül a középisk. különböző típusaiban az ált. műveltség feldolgozása. – Ir. Kiss Á.: Műveltség és iskola. Bp. 1969.; Szabó L. T. (vál., szerk., bev.): Vissza az alapokhoz. Bp. 1991.; A Nemzeti alaptanterv. Bp. 1995.

csak mert nem csak a levegőbe szeretnék beszélni...

kicsit még turkáltam:

Dereng már? Én nem bánom, ha műveltségről van szó, mint elérendő (de nem elérhető) cél, vagy mint társadalmi érték, de azért tudatosuljon, hogy senki sem lehet minden téren jártas. A reneszánsz emberek kivételek(és halottak). Eszményképek. Szép, de gyakorlatban el nem érhető ideál képviselői: az általános műveltség mára elérhetetlenné vált ideáljának lidérecei. A műveltség nem cél, hanem irány. Mihelyt beláttad ezt, és nem a műveltség lidércei, hanem az élvezet, a szépség és az emberi művészetben (és tudományokban) fellelhető csoda érzése hajt a megismerés felé, a javak iránt fogékony, ezek szellemében élő, viselkedő, gondolkodó ember, vagyis művelt leszel.
(Kivéve ha felvágsz vele, te elitista.)

innen van: zaizenjotaro.wordpress.com/2007/12/22/megis-mi-a-franc-az-a-muveltseg/

r.T:

Komparatív előnyök elve. közgázból van, annyit tesz hogy a költség az nem más mint haszon áldozat (nem feltétlen pénzben, akármiben, szeretet, kis macska etc) ami egy döntés következménye.
namármost, lehet hogy én ugyanolyan jól sőőt jobban tudok takarítani mint a takarító néni - mert mondjuk tudom hogy mit mivel kell összekeverni hogy tökéletes oldattal takarítsam az ablakot - viszont ha én tisztességes takarítonak mennék és nem pölö nanofizikusnak az haszon áldozat lenne nekem, a társadalomnak, szegény nagymamámnak etc, mert hiszen a takarító néninél lehet hogy jobb vagyok nanofizkában.

egy kivétel van amikor ezegy közönbösségi pontot ér el és én azt mondom hogy gyorsítson protont akinek két anyja van, én tíz milliószor jobban szeretek 5kor kelni, buszozni és felmosni.

és szerintem itt jönne be a "tanár" mint olyan szerepe (hangsúlyozva hogy a tanár nem iskolaipedagógus jelen esetben,de egy szélesebb nagyobb halmaz) aki afelé orientál amit én szeretnék csinálni és nem nagy haszonáldozat nekem és a társadalomnak.
és itt jön be az hogy szerintem a szabadságért való küzdelem első igaz jelensége ez a blog a sulinkról beszélve - szerintem viszonylag hosszú ideje.

az alapműveltségről késöbb most kávé szünet.

*egyetért

ejj, de jó r. T. és Romanista, hogy így kinövitek magatokat. élvezet olvasni. hozzászólnom meg szinte már fölösleges is.

"szinte már fölösleges is."

megelégedni ezen a szinten, most megállni?
hozzászólást kérek a juventinotól,mert a lendület kell, mindig. ha vissza ha előre.

csak prókálkozás Tanár Úr:)
szint?! netán alapműveltségi szint? XD

ugyan, r. T... ne tudd meg, mit gondolok én az alapműveltségről... de egy kicsit mégis: ostoba emberek hivatkoznak rá, akik semmit sem tudnak az életről, világról, emberről, na és nem utolsósorban a nőkről (hogy egy kicsit megint provokatív legyek).

no alapműv, no problem.

@r.T.: pedig a "nyíltan beszélés" jó dolog ám. a biológia tanítására az iskolában, nem térek ki, jegyzetelni pedig tudni érdemes. 'nyílt': személyes példám/tapasztalatom, hogy elsős koromban szemtől szembe megmondtam az akkori fizikatanárnak, hogy én világ életemben utáltam a fiziká, nem érdekel és nincs semmi kedvem (sem időm, akkor még úgy gondoltam, hogy az jelenti a "sokatkelltanulni"-t) a tantárgyát tanulni. aztán semmi nem lett belőle. és pont. jövőre amúgy, emelt szinten érettségizek belőle, de ez már egy másik történet és amúgy is abba kéne hagyni ezt a kis anekdotát, hiába a "nevelő célzat". vagy a szórakoztató. szóval: "melyik tanár nem öl meg ha azt mondjuk neki hogy az ő tantárgyát szelektáltuk ki" - az, amelyik elfogadja ezt. az más dolog, hogy mikor tesszük mindezt; akkor amikor még nem tudjuk, hogy "mik akarunk lenni" vagy akkor amikor már igen. tehát akkor lehet ezt eldönteni ha nem csak egy tantárgy/tanár/mindkettő iránti rokonszenv vagy ellenérzés vezérli a döntést. SZERINTEM. hasonló ehhez a fakultációs rendszer, habár abban sajnos (teljesen) 'kitörölni' nem lehet tárgyakat. és akkor újabb kérdéseket is feltehetünk, de ez majd egy másik téma legyen...