KÖCSÖG BIOSZNÉNI

Mikulás „buli” után…

Azt hiszem jól kezdődött a pénteki napom. Nem volt semmiből se felelés vagy csak nem tartottam fontosnak őket, az ebéd viszont nem volt túl finom... (Üzenném a konyhás néniknek, hogy péntekenként mindig finom szokott lenni az ebéd de mostanában romlik a színvonal és ez beárnyékolja az egész heti teljesítményüket (mármint az önökét), mert ha otthon megkérdezik hogy milyen volt a kaja akkor persze hogy az lesz a válasz hogy hát nem túl jó... De ha jóllakottan megyünk haza az megszépíti az egész előző hetet) Aztán rögtön kezdődtek a meccsek! Szerintem jó volt a hangulat, leszámítva az öngóljaimat, a röpin szintúgy, a kosáron sajnos nem voltam ott. Ezalatt akik nem sportoltak, azok a Madagaszkár 2-n és a Fűrész 5-ön tölthették fel lelküket...:)

Minden jól ment, tök jó családias volt a hangulat csak hát itt a bökkenő hogy annyira családias volt a létszám, hogy nem volt értelme megtartani a vetélkedőt! Pedig a harmadikosokat ismerve jónak ígérkezett... Nem értem hogy mi riasztja vissza az embereket az ilyen bennmaradástól? A negyedik évfolyamot tanán meg tudom érteni hogy nem volt erejük civ. vizsga előtt és szalagavató után bennmaradni, de hogy a több évfolyam hova tűnt azt nem tudom. Sokat kell tanulni? Nincs rá időtök? Senki se mondja nekem hogy elsőben meg nulladikban nincsen idő évente egyszer egy bennmaradásra, főleg hogy a vizsgák után volt! A második és harmadik évfolyamnak meg üzenném vagy inkább tanácsolnám, hogy szelektáljanak!

Ebben a korban nagyjából már tudod, hogy melyik tantárgyak érdekelnek, hát akkor hozza ki a maximumot azokból és a többit meg tanuld meg 3 esetleg 2-esre... Ne ugy éljük meg a hétköznapokat, mint egy folyamatos szívatást, hát hogy bioszból megint (mindigJ) feleltetés van meg matekból bejelentetlen dolgozat meg ilyenek. Aki mérnök akar lenni, az igenis hajtsa ki a belét, készüljön óráról órára, de csak matekból és fizikából. Aki orvos akar lenni annak hihetetlen lehetőség az itt folytatott „képzés” hiszen megkapja órán a minőségi anyagot, megtanulja és szinte már ott van az egyetemen. Ezt sorolhatnám még. DE! Ne próbáljatok megfelelni minden tanárnak! Ne értsetek félre, nem azt mondom hogy csak egy – két tantárgyra készüljetek és a többiből éppen hogy mennyetek át! Egy átlagos ( ami elég alacsony, úgyhogy inkább magasabb fokú ) műveltség még nem volt senkinek sem a terhére. Javaslom, hogy már elsőben tájékozódjatok az egyetemekről (felvi.hu)! Ezzel a kicsit szelektálós módszerrel talán kevésbé fogtok stresszelni, jobb hangulatotok lesz (a suli légköre is oldottabb lesz talán), több időtök lesz magatokra és - visszakanyarodva az előző témához - az ilyen bennmaradásokra.

Aki meg csak azért nem maradt itt mert nem érdekli, az még mindig nem tudja hogy mint jelent almádisnak lenni és nem tudom hogy miért jár ide???

U.i.: Ez az én személyes véleményem, nem szeretnék vitázni róla és nem akarok senkit sem meggyőzni. Talán egy páran elgondolkoznak...

                            Attila Szesztay,11.évf,

Bejöttem a cigizésből, megy a hőzöngés, a meccs még nem kezdődött el.

SÍP

"Hova az Istenbe?" (fűzfői edző)

"Bálint nyugodjál már le" (szintén)

Első fűzfői kosár...második...

Sok a síp, cseng a fülem, nem tudom meddig bírom a feszültséget.

Harmadik gól vagy mi. Nem nekünk. A bíró is dob egyet. Az óra áll. Nem tudom meddig bírom a feszültséget.

Na most mi is bedobtunk egyet. A bíró egy idióta.

2:11 az állás. Nem nekünk.

2:13

2:15

IDŐ

Megint dobál a bíró.

2:17

2:20

Vége az első negyednek. Asszem én most elmegyek. Észrevehetetlenül kiosonok a tornateremből. A végeredményt majd egy kommentben.

na. eljött az ideje hogy bemutassuk az iskolát körülvevő vendéglátóiparihálózatot. teljes egészében. úgy,ahogyvan. első részünkben a gyengébb színvonalú helyeknek biztosítunk egy kis promót, nomajd jönnek a jobbak. na kezdjük az első szarral. íme

óés, ábécé sorrendben megyünk. mellesleg ez egy verseny,azaz nem az, de most az lesz mert skálán osztályzunk. skálázunk.(nade a skálának nincsen alsófelső határa).Inkább skálázzatok ti a kommentekben!

Elsőnek: Csili-csali gastrobistro üdemámor csodavirág gúrmé.

vidéke: egy érdekes szocreál pláza szökőkútjának tőszomszédságában lakik

imidzs: szinte lepusztult,ámbár a környéknek egy üde színfoltja. a helyet érdekes módon nem diszíti semmi, semmi népcsalogató (csilicsali?), mégis ízléses, letisztult modern dizájn.

kínálat: mármár csalogatóan széles a választék. azaz annak tűnik. szélesebb a kínálat mint láncnál akard. de ne akard. az étlapon, azaz egy alighasznált hirdetőtáblán több dolog van felsorolva minta bucsuba. node. ez átverés.

személyzet: tradicionális családi biznisz avagy shrek és fiona sokat akar. a rokoni kapcsolat a szakács és a mármár tenyérbemászó, mégis aranyosnak tűnő néni között megfejtésre vár. a néni mindent ránk akar sózni, még azt is ami nincsen. hogy mi nincsen? na pölö melegszendvics, magyar sör. csak importsörük van. érthetetlen.

árak: diákságnak megfizethető, szinte baráti. de hol itt az átverés? a spórolás? talán a fűtésen spórolnak hisz bent mindig hidegebb van mint kint, még a kemencéjük sem segít.

társad-alom: pár diák megfordul.(mielőtt bemegy)VPOP küldöttség és fogyaztóvédelem.lassan elfogynak.sültkóóbi formájában.sanyibá.

eszköztár:sütő,lükverces bútorok,munkavállalói kiskönyv.hamis.igaz.hamutartók de bent nem cigizhetsz.krumplitörő.avagy diótörő?

amit nemértünk.:

1. ki eszi meg azt a kurva sok rétest amit lesüt a néni. vagy a bácsi.

2. miért tesznek ki minden nyitáskor a boltbamenők útjába egy kerti ülőgarnitúrát ami mocskosabb mint a teáspoharaik...

3. miért olyan tálcán szervírozzák a kaját mint amilyen az oskola "éttermében" van? most kilop kitől mit?

4.miért van egy 5000 köbméteres kemence a butik közepén ami többet kóstál mint a kollégium féléves villanyszámlája?

5. miért nem árulnak dinnyét vagy tököt?

6.miért nem viszi versenyeztetni a kurva krumplis lángosát a néni . úgyis megnyerné az egészet.

7.mire ez a lelkesedés a néni részéről? namire?

8.miért árulnak boroshordót????????

VÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁJ???!!!!

második versenyző:Miki büfé szent miklós lila büfé beliultpőpölkáfférancsvájú.

vidéke: lükverces panoráma,szalagkorláttal,lakótelep tövibe.pont.

imidzs: metálos.heví.leirhatatlan.szinte vakítóan lila.pőpöl.páros fedett fapadok,beltérben műanyag székek és asztalok.a "terítő" szintén ilyen.a zenegép hiánya kibírhatatlan.

kínálat: sörsörsör+vízvízvíz=csapolt sör.tüskék,rakéták,ampullák,melyek csak ki vagybe lövésre várnak.az ellátmány végtelen.a kevés csokival vagy ropival sokszor jobban lakunk mint a csilicsaliban akármivel.akármivel nem mert az .... nincs..a nyerőgépek másodállást biztosítanak a megbukott proletárvezérek számára.drámai.

személyzet:egy ismeretlen nő.

árak:diákoknak megfelelő, minőségről nem beszélhetünk, csapolt sör NE,csak az üveges.

társadalom(fogyasztók):borgőzös lehelletű munkások,tanárok,diákok,meg a pos(r)tás jóska.a törzsvásárlókból tudják fenntartani a helyet.

eszköztár:nyrőgép,magyar francia kértya,sörcsap,hűtő,személyzeti mellékhelyiség(ahol egy normál ember is klausztrofóbiás lesz.)

amit nem értünk:

1.mért nem miki a csapos.

2.mért vettyük meg.

3.mért van riasztó.vagyis minek.

4.mért van külön kijárat a teraszra.

harmadik induló:budatavarokkaffé szelídmotorosokolvasztótégelye.

(nehogy azt hidd hogy rokkerek hajnalig pogoznak.)

vidéke:kellemes hangulatú füzfői út(lágy moraj),motorbábuk fönt-lent,budalék supermercato,mol kúút(orrfacsaró benzingőz),fekvőrendőrökkel akadálypályává alakított egyirányú sugárút.

imidzs:rockfílíng diszkózenével,volt postbudatava étterem maradék,naptető,non-profit finlandia ülőgarnitúra.izléses enteriőr.

kínálat:általában mindent fogyaszthatunk ami az étlapon van , gyakorlatilag meg ha a csabiis ugy akarja.dús keblű pincérnők(pincérek),napi menü(egész jó),pizza(teljesenjó),velős(nem rossz de nem tudd versenyezni a 6-osossal.),aggasztó a spagetti hiány,különös/különleges álmexikói kaják(+).

személyzet:tajparasztok ittott,érthetetlen hogy egyes pincérek??miért dolgoznak a vendéglátó iparban,tisztelet a kivételnek.

árak:tőzsdeindexet követő, ez már más kategória mint az előbbi két hely.egy ötszázassal nem menj ki,nem lehet feliratni mint anno etanéninél.unfer.

társadalom:ujgazdag fiataloktól dzsentriken át mindenki megtalálható,+ akikre rájön az antalozás(http://szleng.blog.hu/2008/10/28/antalozik),megrögzött pörgetőművészek.tejesKVfüggő első másodikosok és presszózó harmadiknegyedikesek.

eszköztár:biliárd,rulett,dárc,talmaálmotorja,félkarú oriás,nőiférfiWC(külön),internet,91-es komondorok.melegség.nem a hangulat.

amit nem értünk:

1.miért "rock".mert rock=sok motoros a háztetőn.

2." A BOKSZBAN ÜLSZ? "

3."egyszerre kérjetek,nem jövök ki kétszer"

4.miért 351 ft a víz meg egy teafilter?

5.miért változott az étlap,miért nincs spagetti?

6.17:00-kor - vendég:"kérek egy hosszúkávét"pincér:"ne basztassal kettő óóóta itt vagyok..egész nap teltház volt"

na nesztek , jövő héten jön még 3 finomság.(balu,lükverc,árokpart)ez a trium jobban hangzik azééé nem ?

„Az kellett volna, hogy más legyen: hogy mégse legyen olyan, amilyen. És ne a rossz legyen a valóságosabb és hitelesebb, hanem a jó.”

„Kuss. Ennek vége van.”

„… csak untuk már nagyon a sok dulakodást. Aztán mégis, furcsa módon, ebben az előkelő és túlfinomult korszakunkban, valahogyan több pofont osztogattam, mint valaha életemben.”

„ – Szóval ereklye?

Ereklye.”

(Ottlik Géza: Iskola a határon)

Ez a bejegyzés kissé önös módon arra szolgál, hogy a kommentekben elmondjam: engem mi bánt. De ennyi nem elég. Nem elég a baj. Szeretném a hibákra úgy felhívni a figyelmet, hogy egyben megoldási javaslatot is nyújtsak hozzá.

A kommentek szerkezete tehát: hiba (baj, panasz) + megoldási javaslat. Vegyük ezt (is) játéknak, aminek tehát szabályai vannak, vagyis csalni nem lehet, nem szabad. Tehát kérem: csak az kommenteljen, aki be tudja tartani a játékszabályokat.

(Nota bene: ennek mintájára létrejöhetne egy másik bejegyzés, ami arról szólna, hogy mi a jó az iskolánkban, és hogyan ne rontsuk el lehetőleg. De ezt már rátok bízom.)

Idézettel kezdtem, idézettel zárom: „Most tehát, athéni férfiak, nagyon is távol állok attól, hogy - mint ahogyan vélnék - magamat védelmezzem, hanem titeket védelmezlek: ne vétkezzetek az isten ajándéka ellen azzal, hogy engem elítéltek. Mert ha engem kivégeztettek, nem egykönnyen találtok más ilyen embert, akit, ha ez nevetségesen hangzik is, egyenesen úgy küldött városotokra az isten, mint valami nagy, nemes paripára, mely éppen nagysága miatt meglehetősen lomha, és rászorul arra, hogy egy bögöly felébressze.”

                                                                       (Platón: Szókratész védőbeszéde)

robit ikalju, a ’bögöly’

Kitaláltam egy játékot. Biztos nem én találtam ki, de most én. A fórumokról már ismertek az olyan topicok, melyekben minden hozzászóló (ebben az esetben blogger vagy netizen vagy nevezzétek aminek akarjátok) a hozzászólásában leír egy szót és a következő hozzászóló pedig leírja azt a szót ami arról eszébejut. De ez már kissé unalmas. Kitaláltam egy játékot. Biztos nem én találtam ki, de most én. Legyen az, hogy ezt játszuk, de nem szavakkal, hanem mondatokkal. Talán a végeredmény egy jó kis sztori lesz, vagy egy értelmetlen összevisszaság tele szabad asszociációkkal. Mindkettő jó. Rajtatok múlik, hogy melyik lesz.A sztorit majd a nettársadalom sodorja, ha megvan a történet befejezése, abban az esetben újat kezdünk. (a két történet közötti határt majd valahogy a blogosok bejelölik, ez már nem az én dolgom) Jah és ebben a postban a témától eltérni szigorúan tilos.

3 dolog. hogy miért lennél szívesebben rocksztár, mint mega-sztárszar.?!

www.youtube.com/watch?v=JsEie_qfabY

vées

www.youtube.com/watch?v=rm9jBH7ufRU

Eltelt egy kis idő azóta, hogy az első bejegyzés megszületett a blogon, és mivel a Blog mindenről szól, úgy érezzük itt az ideje annak, hogy eleget tegyünk régebbi bejegyzéseinknek: végre nem vagdalózni(vagdalkozni) szeretnénk {a két szerkesztő nem tud megegyezni melyik szó is a helyes}.

Mint nyílvánvaló, a blog azért indult anno, mert felháborodott lelkiállapotban voltunk, és tenni akartunk, de mivel kinőttük azt, hogy vagdalózzunk (vagdalkozzunk), ezért szeretnénk azt elérni, hogy minél többen, minél építőbb jelleggel írjanak, szóljanak hozzá egyes témáinkhoz.

Nagy örömünkre szolgált, hogy egy-két tanár nem hogy komment, de bejegyzés szinten is írt a blogra, ezzel is kimutatva a tanári kar "hozzáállásának" csekély részét. Mi azonban szeretnénk tudni, mi a véleménye a többieknek (legyen az akár tanár, akár diák, akár itt dolgozó... összefoglaló néven élnénk Keczer tanárúr szavával : iskolapolgár). Nagyon sokat gondolkodtunk rajta, hogyan oszlathatnánk el azt a tanárok előtt kialakult képet, miszerint a blog rossz, felesleges és az iskola lejáratását szolgálja. Az első és legegyszerűbb dolog amit mondhatunk: nem, nem az, és nem azt szolgálja.

A napokban lehetőségünk volt több tanárral is beszélgetni, akár blog-témáról, akár más ügyben, és szeretnénk elmondani, hogy tudjuk, van olyan tanár (és talán mindegyik tanár ilyen) aki szintén szem előtt tartja az iskola ügyeit, a diákok "jólétét", vagy az iskola színvonalának megőrzését. Szerkesztőgárdánk egyik tagjának például volt szerencséje megtapasztalni, hogy az Igazgatónő kifejezetten próbál tenni az iskoláért. Azzal is tisztában vagyunk, hogy rögtön mélyvízbe csöppenni nem jó dolog, ráadásul nehéz belőle úgy kimászni,hogy közben az áradás ellen küzdünk. Pontosan tudjuk, hogy tenni akar, és tesz - csak nehogy a túlzott akarásnak nyögés legyen a vége. Azt is tudjuk, hogy a tanárok nagyrésze (talán mindenki) figyelemmel kíséri a blogon történő eseményeket. Megértjük a tanárokat, miszerint nem feltétlenül szeretnének konfrontálódni a diákokkal, főleg nem egy jobbára kontrollálhatatlan, szókimondó internetes oldalon, de arra bíztatnánk mindenkit: aki mondana, az mondjon, és aki írna, az írjon. Vannak moderátorok, akik az oda nem illő dolgokat úgy is kiszedik - az építő ötlet pedig tényleg jól jönne, valamint tényleg kíváncsiak lennénk az eredetileg megcélzott hallgatóság véleményére.

Nem vitatkozni szeretnénk. Beszélgetni. Akármiről. Ha egy tanár a kék égről szeretne mondani valami szépet - meghallgatjuk, és kommentelünk - ha egy tanár a rosszcsont (ksiköcsög) diákról szeretne mondani valamit - meghallgatjuk, és kommentelünk.

Ha esetleg írásban nehéz, akkor maradjanak továbbra is csöndben, de akkor kérjük ne mondják, hogy "nem így kéne talán". Felkínáljuk a lehetőséget a tanárokat ért esetleges vádak ellensúlyozására.

R-Go (gidák, vagy iskolapolgárok), jöhet a komment, esetleg a dlsbblog@indamail.hu -ra lehet küldeni e-mailben bejegyzést, észrevételt, akármit... várjuk.

A cím: azért ez, mert meg kell ismernünk az iskolánkat. Mindenkit, aki ide jár, aki itt dolgozik. Szóval...

GoodBye

Három dolog...

Próbáljuk meg milyen lesz. Ennek a rovatnak az a lényege, hogy akedvesolvasó leírja mit is gondol, mi az a 3 dolog amire gondol, mi az a 3 dolog ami eszébe jut.pontmost.

(az nst-n olvastam először, de ők is úgyhozták valahonnan)

Három dolog ami eszedbe jut vagytán megtanultál szeptemberről/ből avagy három dolog amit vársz októbertől.!?

Miért nem írok a blogra?

Miért burkolózom "gőgös és kényszeredett hallgatásba", mikor tanárként itt lenne a helyem?

Miért tartozom azok közé, akik "már annyira mélyen vannak " a mocsárban", hogy a kezük sem lóg ki gépelni"?

Mert zavarban vagyok, mert érzékeny vagyok, mert gyenge vagyok.

Úgy érzem magam, mint a diák, akinek elakad a lélegzete, mikor a tanár felszólítja. Aki érzi, az előbb még tudta a választ, de most  csak makog, és miközben nagyon nem akar hülyének látszani, tökéletesen sikerül neki.  

Megbénít a stílus, ahogyan itt az eszmecsere folyik. Nem tudok mit kezdeni a "na apuskám, gyere ki a hóra!" típusú felhívásokkal. Ugyanakkor a frappánsan megfogalmazott remek gondolatok miatt kíváncsian lesek minden hozzászólást.

És akkor miért mégis?

Mert én egy ló vagyok. Nem is akármilyen, egy állatorvosi. Én vagyok az a tanár, aki miközben egyik kezével bajba jutott tanulókat lökdös ki a kollégium kapuján, a másikkal részegen randalírozók buksiját simogatja. Mindeközben nem mulasztja el, hogy gáncsot vessen az elsősök hagyományteremtő igyekezetének.

Hogy csináltam? Egyszerű: hibáztam. Nem is egyszer.

Lássuk, hogy volt:

1. Barnának az osztályfőnöke vagyok. Azon a bizonyos napon én találkoztam vele először. Miközben rendőrök keresték, mert mindenki azt hitte, megöli magát. Beszéltünk. Őszintén. Azt mondta, meggondolta magát. Együtt mentünk vissza a kollégiumba. Este az édesanyja hazavitte. Sem akkor, sem később senki nem mondta, hogy a kollégiumból ki lenne tiltva. Kértük, egy ideig maradjon otthon, próbálja elkezdeni rendbe tenni a dolgait, és adjon időt a társainak, akiket rettenetesen megviseltek a történtek, hogy ugyanezt tegyék.

Életem során sajnos már többször kellett megtapasztalnom,hogy egy  öngyilkossági kísérlet (még akkor is, ha valójában nem az) miként hat a környezetre. Sokakat érint mélyen és nagyon rosszul. Az elkövető szándéka ellenére alattomos, durva támadás. Különösen a lelkileg fogékonyak, érzékenyek ellen irányulhat, sebezhetővé teheti őket. Nekik próbáltam segíteni úgy, hogy ezzel kapcsolatos gondolataimat megosztottam néhány érintett tanulócsoporttal. Nem állt szándékomban Barnát lejáratni, ellehetetleníteni, neki ártani. Hibáztam. Hibáztam, mert félreérthető voltam és volt, aki félre is értett.

2. A részegen randalírozóknak is én vagyok az osztályfőnöke. Amit tettek, elfogadhatatlannak tartom. Ahogyan utána viselkedtek, azért tisztelem őket és büszke vagyok rájuk. Miért? Mert eszükbe sem jutott más nevet vagy iskolát bemondani a sajátjuk helyett, mert elvitték a balhét. Elvitték mások helyett is. Nem magyarázkodtak, nem akarták bebizonyítani, hogy "tulajdonképpen egy félreértés áldozatai". Jogosnak érezték és készek voltak elfogadni akár a legsúlyosabb büntetést, a koleszból való kizárást is. Biztos vagyok benne, hogy ugyanúgy, mint az öt évvel ezelőtti balhé szereplői (naná, hogy az én osztályomba jártak) kemény leckeként élték meg a dolgot és tanultak belőle.

3. Én vagyok a DÖK segítő tanár. Az elsősökkel együtt csináltuk a gólyatábort  és a gólyaavató előkészítésében is részt vettem annyira, hogy tudtam, mi mindent terveznek. A kedd délutáni lozsántai program egy rövid, de érdekes dolognak indult. Hibáztam. Hibáztam, mikor nem figyeltem oda eléggé és nem vettem észre, hogy egy több órás, éjszakába nyúló, a bejárók számára is kötelező rendezvény tervévé nőtte ki magát. Nem szóltam időben, hogy ezt így biztosan nem lehet megcsinálni, gondoljuk át együtt még egyszer. Ezért aznap délután már nem sok lehetőségünk maradt. Az eredeti ötlet megvalósítását csütörtökre halasztottuk, amit elmosott az eső. Rajtam is múlott és sajnálom, hogy így történt.

Van már vagy nyolc éve annak, hogy egy akkori tanuló, név szerint Kramarics Attila (akik ismerték, tudják: nem semmi figura és naná, hogy az osztályfőnöke voltam) azt mondta egy osztályfőnöki órán, ő azt értékeli, tiszteli tanárban, diákban egyaránt, ha "odateszi az arcát". Nagyon fontos, többrétegű gondolat, most csak annyit tennék hozzá: merthogy van neki saját.

Azért szeretem ezt az iskolát nagyon, mert itt a diákok és a tanárok között is a más iskolákban megszokottnál sokkal több embernek van. Ezért kérem azokat, akik kommentet írnának ehhez a bejegyzéshez, saját nevükkel tegyék, mert így talán neten kívül is szót érthetnék utána.

Keczer Zoltán

iskolapolgár

Üdv mindenkinek.
hát én is firkantok valamit ide, de tudnotok kell hogy ez egy vélemény, szigorúan. objektivitás vagy tudományos háttér, na az nehezen lesz benne, ha egyáltalán.
na kezdjük.

rengeteg dolog felvetődött itt, amit sokan sokféleképp ítélnek meg, szerintem alapvetően már ez egy jó dolog. mind az ok, mind a következmény. talán ivan egy kommentjében olvasható az a jelenség miszerint tanár-diák közti űr. (kialakuló? kilakult?) valamint az is hogy ez baj.

na most aki ezzel nem ért egyet - márhogy ez a jelenség nem sok fényes dolgot jelent - az ne olvassa tovább vagy de,de akkor csak higgadtan.

amit én kérdeznék az annyi hogy miért lehet ez? hol gyökerezik a probléma?
szerintem, mivel ez a kapcsolat is - mint minden másik - több tényezős, meg kell "vizsgálnunk" mindkét oldalt. először lássuk az egyiket aztán ha gondoljátok majd a másikról is szólok mint valami pseudo-Zarathu... najó ez viccnek is rossz.
((vizsgálat nyilván ironikusan túlzó, mivel vélemény és közel nem tudományos esszé))

nos.
a mai diákság, a mai fiatalok, ugye szinte teljesen különböznek, például a tíz évvel ezelőttiektől. hatalmas a különbség köztük; jóval nagyobb mint a tíz évvel ezelőtti diákság és az őket megelőző tíz évvel azelőtti diákság közt. mire gondolok? pl.: ha 10 percet kell várni egy albumra hogy megszerezzem akkor azt mondom hogy oké. régebben ha ennyit kellett várni a boltban az is okés volt.
kiragadott, egyszeri példa, el tudunk még képzelni pár hasonlót.
na mármost, elvárható-e egy ilyen "rétegtől", hogy ugyanazokkal a módszerekkel, ugyanolyan eredményt érjünk el, ugyanazt a teljesítményt hozzuk ki belőlük, mint a megelőző generációkkal?
elvárható-e ezektől az emberektől, hogy 15,20,30-an egy ember "véleményét", stílusát, álláspontját egyszerre és teljes mértékben egyforma odaadással elfogadják?
kezeket fel tanárok, akinek nem az az érdeke, hogy a gyereket (?) érdekelje amiről szó van.
MI, úgy növünk fel, lassan mindannyian, hogy bekapcsolom a gépet, elolvasok, meghallgatok, megnézek  egy cikket, véleményt, filmet, zenekart, blogot, madárfüttyöt vagy bánom is én, kicsit lejjebb megyek és ott vannak a kérdések, vélemények és egy VITA. név nélkül elmondhatom a véleményem, mert mások feltételezik, hogy értelmes ember vagyok. tehát nem veszekedés, vita.

kérdés: hol van/jelenik meg a történelem oktatásban ma a többiek (Szlovákia,Románia,Törökország) jelenlegi oktatási nézőpontja? hol van az angol oktatásban az ellenőrzött diákok közti célnyelven való beszélgetés? miért utáltatjuk meg az irodalmat első évben az Odüsszeiával, amit esetleg sokkal jobban megértenének később?
hol a vita, hol van egymás véleménye, hol az interakció, hol a csapatépítés és a csapat munka, hol a figyelem felkeltésre való törkevés?

persze én nem jó anarchistaként kívánom áthúzni az eddigieket, csak arra kérek mindenkit aki hasonlókban döntés közeli helyen van hogy gondolja meg, gondoljon rá, etc.

attól a ponttól hogy a diák kicsit is szabadabbnak érzi magát a tanulmányaiban, érdekelni fogja, hogy mit tud ő kihozni belőlük magának. tehát elkötelezett, elkötelezettebb lesz mind az tananyag, mind a tanár felé.

a tábla előtt álló, magyarázó tanár és a csendben körmölő diák ideje lejár(t).



www.youtube.com/watch?v=WxB1gB6K-2A
 

Romanista

(Jelen szösszenet erős szövegkörnyezete Immanuel Kant Válasz a kérdésre: mi a felvilágosodás? című írása. Megtalálható a negyedikesek filozófia szöveggyűjteményében. Meg azt hiszem, a neten is.)

„Non scholae, sed vitae discimus” – sokszor elhangzott ez a mondat szeretett barátom, volt igazgatónk szájából iskolai ünnepségeken. Szerencsére sokféleképpen lehet értelmezni ezt a – valljuk meg – tanárok szájából hamisan csengő mondatot.
A gimnazista számára az „élet”, ahova kilép majd az érettségi után, az egyetem. A gimnázium feladata tehát, hogy felkészítse a diákokat egyrészt a felvételire, másrészt pedig az egyetemi életre. Utóbbi legnagyobb kerékkötője az, hogy a gimnázium az általános iskola folytatásának tekinti magát, legalábbis szervezetileg, pedagógiailag.

Hogyan képzelném? Csak röviden, nehogy aztán el se olvassátok…

9-10. évfolyam lehet még a hozzászokás ideje, 14-15 éves diáktól talán nem várható el a radikális váltás. 11. évfolyamtól azonban struktúraváltásra van szükség.
A váltás fő eleme a tantárgyak blokkosított oktatása lenne. Vagyis: alapvetően rossz az a rendszer, amely a diákot arra kényszeríti, hogy naponta 5-6-7-8 különböző tantárgyból készüljön fel.  Lehetetlenné teszi az elmélyülést, erősíti a kapkodást, a pánikot, a bliccelést. A tantárgyak blokkosított tanítása ezt megszüntethetné (pl. az angol mellett egy vagy két héten keresztül a diák csak 2-3 (esetleg 4) tárgyat tanulna, majd váltás). Technikailag kivitelezhető, nem tudom, jogilag járható-e ez az út, de ki lehetne taposni. Egy magára valamit is adó gimnázium, legyen ez most a miénk, nem úszhat vég nélkül az árral. El fog süllyedni a hajó, ha szemléletében és szerkezetében nem újul meg.
A 11. évfolyamnak a tanév végén magyarból „kisérettségi” vizsga van. Na, ez ettől az évtől már van. Nekem köszönhetitek, de ne nagyon hálálkodjatok.
A 11. évfolyamtól (legalább!) a tantárgyi bukás nem vonná maga után az évismétlést (na jó, ha valaki már háromból bukik, esetleg igen). Nonszensz, hogy ha valaki megbukik matematikából (vagy magyarból), ezért a teljes évet meg kell ismételnie. Ha a diák augusztus végén sem képes eredményesen levizsgázni, folytathatná tanulmányait saját évfolyamán, de legkésőbb az év végéig le kell vizsgáznia matematikából (vagy magyarból).  Ez az út jogilag ugyan még nem járható, de egy reform épp a jogszabályok megváltoztatását is célul tűzi ki.
A szemléletváltásról: a gimnázium szolgáltatás, a tanár a diákért van, nem pedig fordítva (sajnos). Ezt csak úgy mondtam, pihentetésként, következtetés belőle ezer van. Vagy ezeregy. (Pl. ha egy szolgáltatásra nincs szükség, mondjuk az iskolai bulikra, akkor tudomásul vesszük. Neszenektek.)
A gimnázium feladata többek között a képességek, készségek fejlesztése, nevezetesen a (kritikai és akár kritikus) gondolkodásé is. Megfelelő (mennyi az?) tudáselem hiányában nehéz persze gondolkodni (vagy gondolkodtatni), de hamis mítoszt hallgat, aki azt hiszi, hogy egy negyvenöt perces órán legalább három oldalt kell jegyzetelnie a diáknak.
Ennek bizonyításául javasoltam saját berkeken belül félévente legalább két olyan órát osztályonként, amit egy-egy magyartanár közösen tart, egymással is vitázva akár művekről, értelmekről. Továbbra is látnám értelmét a dolognak, de az órarendőr biztos nem engedi meg…
(Láttam szilenciumot én, frász volt, némák siralomháza... )
Nem folytatom, mert elértem az oldal(am) végére. Csupa hiábavalóság, tudom. Nagykorúnak kellene lennünk, tanárnak, diáknak egyaránt. Úgy látom, még a tudáshoz sincs elég bátorság, nemhogy biza a lomhoz. Felesleges kacat is az…

 

A gólyaavatóról. Egykicsit. Nem bírtam végig. nézni. nem bírtam végignézni, és ez nem azért van mert rossz volt, hanem mert simán nem élveztem. mondhatjuk kinőttem a gólyaavatókból.

Jónéhány gólyaavatónak szemtanúja lehettem már, és eztökugyanolyanvoltmintazok. kérdés hogy lehete újítani rajtuk. lehet.  mivel mindenen lehet. de nembiztoshogyezenkell. minden diáknak(elnézést az általánosításért,saját vélemény)át kell ezt élnie egyszer. és minden diák élvezi egyszer.

A nullaavató gólyaavató elsősorban 2 évfolyamot céloz meg, és ez tükröződött csütörtökön is. hiába mondják sokan hogy borzalmas volt, hiába húzzák le az este színvonalát, itt az az elsődleges amit a két alsó évfolyam diákjai mondanak. és ők élvezték. éspunktum.

felsőbb évfolyamosok nevetségesnek tartják, (pontosítok, szánalmasnak), de ez mind azért van mert már az agyunk nem tud teljesen ráállni ilyen "gyerekes" dolgokra. pedig mi is pontosan ennyire élveztük. nagyon.

Amiben hiányosságot láttam az a szervezettsége. de ebben mindig is azt láttam. ami viszont ledöbbentett az a "buli"-része volt a mulatságnak. a zene változatos volt, ebből látszik hogy nem minden buliban a felállítotthajú srácnak kell csavargatnia a gombokat a virtuáldídzsén. régen láttam ennyi embert az aulában táncolni, sokkal kedvesebbnek éreztem ezt a bulit mint a húszévesévfordulón kifulladt ibériai inkvizítorok muzsikájára nemtáncoló emberek hadát.

jóvolt.szerintem.szerintük.

Az eddig eltelt 1 hónap alatt mint mindenki tapasztalta sok uj tanár került hozzánk. Mind koleszos nevelők mind iskolai tanárok. Észrevételeink szerint korábban a nevelők és a tanárok jo viszonyban-ha néhány kivétel volt is-tudtak dolgozni egmás mellett. Ezzel szemben most...

Az eddigi tapasztalatanik alapján idén a koleszos nevelőket a szokásosnál is jobban lenézik és semmibe veszik. ez nem minden iskolai tanárra igaz de van rá példa... pedig szerintünk sok iskolai tanárnak  fogalma sincs, hogy a koleszos nevelők milyen munkát végeznek itt értünk. Az ikolában a tanár leadja az anyagot, felkészül órára és dolgozatot javít(itt is van persze olyan aki ezt sem hajlandó), ezalatt a koleszos nevelő szobákat ellenőriz a betegeggel foglalkozik hacsak annyit is hogy megkérdezi hogy van. és a délutáni dolgait tervezgeti. a sulis tanár orák után hazamegy és vége, a koleszos nevelő viszont egész nap szinte itt van-rendszeresen éjszakázik-velünk él, ha bajunk van segit, vagy probál és a helyes utón probálja tartani a diákjait.ami a diákok hozzáállása miatt esetenként nehéz, de ilyenkor sem a tanárt kell elővenni , mert nem az ő képességei hiányosak hanem a diák a nehéz eset....

És mégis a szavuk vagy véleményük mennyit ér??? szerintünk mindenki érzékelte már hogy szinte semmit....

Pedig ki  tudná jobban hogy min kell változtatni, korrigálni esetenként valamit megszüntetni ha nem az akinek szinte a kollégium mint munkahely a 2. otthona?????

és akik mégis őket "cseszegetik" mindenért "fentről" azoknak végig kéne csinálni azt amit ők itt minden nap, "kisebb csodákat" véghez visznek...

És nem csak akkor kéne idelátogatni amikor botrány baj vagy probléma van...

miért csak ekkor tudnak idejönni???? miért csak ilyenkor tudnak okosak lenni???

nem csak büntetni kéne hanem megpróbálni megelőzni racionális szabályokkal... 

ui. Kiegészítés Pííí egyik későbbi kommentjével:

azon helyesbitenék hogy egy tanár munkája megáll otthon mert ezt nem tapasztaltam és nem tudom. de az tény hogy mostanság hiába szólal fel egy kolis tanár mert semmibe veszik és nem érdekli a többi tanárt a véleménye.amugy meg amellett kitartok hogy a nevelő tudja hogy mi van ténylegesen mert ő él velünk, oyasmi mint a bejárósnak a szülei csak a szülő csak a szülőin van jelen és beszél a tanárokkal a nevelő meg mindig.
 

Úgy látszik beindult.

Szeretnénk elmondani, hogy a blogot elsősorban információterjesztés céljából hoztuk létre. Eszünk ágában sem volt vitafórumot indítani, ezért meg is kérnénk minden hozzászólót (akik valamiért egyre szebb számmal mutatkoznak :)), hogy próbálja meg ötleteit

1. kiváltképp a témával kapcsolatosan megosztani.

2. Nem szeretnénk, ha vitatkoznánk, mi nem vagdalózni (vagy vagdalkozni) akarunk, csak szeretnénk felnyitni egy- két szemet - legyen az diák vagy tanár -, hogy komolyan kell tekinteni az iskola ilyen nemű gondjait.

3. A hozzászólók érdekében megkérnék mindenkit, hogy töröljük a személyeskedést. Egy "kommentnéven" írjon, aki hozzá szeretne szólni - egyrészt nem akarunk "személyes vitákat" kezdeni, másrészt ki tudja, ki mit fog ehhez szólni "odafönt", nem árt, ha csak egy betűvel vagy becenévvel jelzitek, éppen ki ír.

Egyelőre ennyit kérnénk, remélem minden úgy fog menni, ahogy terveztük, és elérünk valamit... ha kicsi valamit, akor kicsi valamit - de valamit.

Más.

Holnap nulladikos Gólyaavató. Reméljük lesz olyan jó, mint az eddigiek, légyszives minél többen gyertek megnézni, nem tilos itt lenni rajta. A 0.-osoknak pedig egy kalappal. :)

Az előzetes várakozás ellenére, azt hiszem mindenki elmondhatja, hogy ebben az iskolában jó középsulis kollégistának lenni. Legalábbis jó volt. Nem egyszer hagyta el a számat a mondat: A suli elmegy, de a kolesz nagyon jó. Sokáig a kollégium tartotta bennem a lelket a mindennapi megpróbáltatások után. Beléptem az átjáró ajtaján és mintha egy másik világ tárult volna elém, ez első sorban csak az érzéseimben jelent meg. Tök buli, haverok, nagy beszélgetések, segítő kezek a tanulásban. Még a nulladikas szilencium sem vehette el a kedvem soha. A jelenlegi változások után ha valaki megkérdez, pont a korábbi véleményem ellenkezőjét mondom, "A suli elég jó, de azért a kolesz is elmegy." De ebből az "elmegy"-ből, ha ilyen tempóban haladunk hamarosan "nagyon szar" lesz. A kollégiumban most pontosan az nincs meg amit az iskolában a Czuczor-érából hiányoltam, a következetesség. Aminek következménye kellene hogy legyen, annak nincs, ami fölött szemet kéne húnyni, abból elefántot csinálnak. Remélem a jövőben visszafordul a romlás és a kedvenc kollégiumom végre ismét a kedvencem lehet. Abban az esetben ha nem, akkor sokan megszűnnek a közösség tagjainak lenni(többnyire olyanok, akikkel sokat veszít ez a bizonyos közösség), és életbe lép a süllyedő hajó effektus, amit mint mindannyian tudjuk, tanácsos minél hamarabb elhagyni.

Miért van az hogy akin segíteni kellene azt meghurcolják, és aki saját butaságából kerül bajba szinte felmentik. Mindenki tudja miről van szó szerintünk. Senki nem tudja a rendszerváltás szankcióit, de hátez...

Egy diák bajban van. magára hagyják. komoly bajban van. elküldik. bocsánat, aki ítélkezhet felettük(vezérkar) összeül. kupaktanács. azt mondják a diákra hogy veszélyes. lehet hogy az is. de könyörgünk,nem segíteni kellene rajta? máshelyen a beilleszkedése mondahatnám esélytelen. ha valaki bajban van, a környezetének meg kéne tenni a legtöbbet annak érdekben, hogy segítsen rajta... nem megoldani kell a problémáit, nem ezt várja el senki... de az alap háttér megteremtésének elvétele, az, hogy egy lelkileg bajbakerült embert utolsó mentsvárától próbáljuk távoltartani... ez embertelen, bárki bármit mond. Vagy rendben legyen, nem segítik,de szerintünk nem kellene más diák előtt nevetségesssé tenni. Nem is csak nevetségessé tenni... porigalázni. "Önök egy átverés áldozatai lettek, amit aljas szándékkal tervelt ki az illető" monta valaki "felsőbb", amikor arról kellett volna beszélnie, hogy hogyan tudunk segíteni, és mire figyeljünk. Hogy lehetne egy -szaknyelven szólva- "Cry for Help" ellenünk? és ez nem elég... megpróbálták elhitetni a diákkal, hogy midnenki utálja, mert veszélyes...igen ezt mondják. és néhány részeges a középső évfolyamon majdnem nekiugrik csuttrészegen egy fél redőrörsnek...jah, persze miután egy nyugdíjas párt úgy kikészítettek hogy az úr majdnem önvédelmi fegyvert vett magához... óigen,ők nem veszélyesek. megússzák,másnap nem hajlandóak a wécét kitakarítani maguk után, nevetve mesélik mi történt, szinte várták a gratulációkat. büszkén magyarázzák hogy rendőri túlkapás áldozatai lettek. hogy mi a jutalmuk? igazgatói. figyelmeztetés. Pedig ők a történtek után lehet hogy nagyobb veszélyt jelentenek a diáktársaikra.

Ki hogy látja? Mindez így jó, ahogy van???

Kedves Érdeklődők,

a blog létrehozását sok olyan, a DLSB-n belül zajló folyamat inspirálta, amit "fölfelé" kimondan fölösleges, leírni viszont, vagy valahogy közzétenni muszáj, azaz szerintünk fontos. Nagyon sok olyan dolog történik mostanában az iskolában-kollégiumban, ami többekből ellenérzést, netán felháborodást vált ki, így belőlünk is. Olyan problémákról van szó, mint a tanár-tanár ill. tanár-diák közötti viszonyok megromlása, az iskola színvoalának mondhatni fokozatos csökkenése, a problémák "nemrendezése" és így tovább,

Ilyen témákról lesz tehát szó, és mivel sajnos midnen nap történik valami, mindjárt jövünk, és belevágunk a problémák ecsetelésébe.